+36 70 419-0881 info@szigeteloaruhaz.com

„A természetes homok és az újrahasznosított üveg 1450 °C-on történő összekeverése után a képződő üveget szálakra formázzák. A vattacukorgyártáshoz hasonló eljárást alkalmaznak: a megömlesztett üveget forgásba hozva a centrifugális erő kihasználásával kis méretű lyukakon préselik át, majd a levegővel érintkezve lehűtik. A termék mechanikai tulajdonságait a hozzáadott kötőanyag határozza meg. Ideális esetben minden szál találkozásánál kötőanyag található. Ezt az összetapadt csomót ezután felhevítik körülbelül 200 °C-ra, hogy polimerizálják a kötőanyagként használt gyantát, majd laposra préselik, hogy erős és stabil legyen. Végül pedig henger vagy lemez formájúra darabolják nagy nyomáson, mielőtt csomagolják és szállítják.” (Wikipedia)

Legfőbb felhasználási területe a szarufák közti szigetelés, ahol egymást keresztben fedve két rétegben helyezik el az üveggyapot tekercses hőszigetelést. Ajánlott legalább 39-es Lambdájú (hőszigetelő érték) anyagot használni. 

Azoknál a padlásoknál, ahol a későbbiekben nem használják a teret, előfordul, hogy csak legurítják a födémet üveggyapottal és így oldják meg a meleg fölfelé áramlásából adódó szökését a födémen át. Ez csak abban az esetben ajánlatos, ha a későbbiekben nem szeretnénk a padláson járni, hiszen az üveggyapot egy puha anyag, nem alkalmas járásra. Padlás födém szigetelésnél is a kereszt irányú, két rétegű gurítás ajánlott, minimum 20 cm vastagságban és 39-es anyaggal.

Gyakori felhasználásiszigetelés2 terület még a gipszkarton falak szigetelése. Itt fontos, hogy tartása legyen az anyagnak, mivel a gipszkarton falban függőlegesen helyezkedik el a szigetelés. Ugyancsak a száraz építés területe, az álmennyezetek kialakítása, ahol a mennyezet és a gipszkarton közé szoktak üveggyapotot helyezni, ez főleg az anyag könnyűsége miatt előnyös megoldás.

Az üveggyapot anyaggal való munka során kötelező a védő felszerelés. Minden esetben hosszú nadrág, hosszú ujjú póló, és kesztyű viselete kötelező, mivel az üveggyapot apró pici üvegszálai irritálhatják a bőrt. Sok esetben a szakemberek még szemüveget és szájvédőt is használnak.

„Ásványgyapotok az ásványi alapanyagból készült szigetelő anyagok, mint például a kőzet- vagy az üveggyapot. A világon leggyakrabban alkalmazott szigetelés az üveggyapot. Ezen belül két féle termék csoportot különbőztetünk meg, az egyik a kisebb testsűrűségű tekercses üveggyapot szigetelés, a másik pedig a nagyobb testsűrűségű táblás üveggyapot szigetelés. Az üveggyapot szigetelés üvegből készített, hosszú, rugalmas, és vékony szálakból álló szigetelőanyag, melyeket kötőanyaggal vonnak be, az üveggyapot nagy százalékban újrahasznosított üvegből készül. Az üveggyapot kiváló hő- és hangszigetelő anyag, tűzvédelmi besorolása A1-es (nem éghető).

Rendkívül sokoldalú tulajdonságú anyag: véd a hidegtől, a melegtől, kiváló hangszigetelő, egyszerűen szállítható, nem vagy alig öregszik, sok évtizeden keresztül megtartja remek fizikai paramétereiket, könnyen kezelhető, beépítése nem jelent problémát, környezetünket is védjük az alkalmazásával, mivel nem bocsát ki toxikus égési termékeket, illetve gázokat, és nem csepeg, az egészségre ártalmatlan, nem vesz fel vizet. Akár csupasz kézzel is megfogható az üveggyapot, de mindenesetre a munka során javasolt a védőkesztyű használata, és a fedő ruházat viselése.

Jól alkalmazható az épület különbféle szigetelésére: pl. a kisebb testsűrűségű anyagokat magastetők szarufák közé (dróttal hálózva), födémek, álmennyezetek, a nagyobb testsűrűségű anyagokat falak, belső elválasztók, fa- és fémszerkezetű vázas épületek, pincék.

Mivel az üveggyapot szigetelés nem veszi fel a vizet és kiemelten tűzgátló, így a könnyű szerkezetes házak szigetelésének a legjobb választása. Könnyű szerkezetes épületeknél a legjobb minőségű és tulajdonságú üveggyapotokat válaszuk, a tekercses könnyebb változatot födémre ajánljuk, míg a táblás üveggyapotot az előbbi helyek mellett alkalmazhatjuk előtét, határoló és válaszfalakba (pl. gipszkarton táblák mögé). A vázszerkezet belső oldalára gipszkartont lehet rögzíteni, a külsőre pedig fa, vagy fém burkolatot, ajánljuk fa- és fémszerkezetes vázas épületek hő- és hangszigetelésére.

A szigetelőanyag hővezetési tényezője minél kisebb, annál kedvezőbb a hőszigetelése a terméknek. A felhasználónak a lemezek darabolásához csak egy késre van szüksége, egyszerűen alakítható, könnyű vele dolgozni. A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. Az üveggyapot szigetelést a tetőtér beépítésnél is lehet alkalmazni, de mindenképpen el kell látni egy „z” alakban történő rozsdamentes huzalozással. Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés.

Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével.

Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.”